23 mondat arról, hogy “létezhet-e olyan Isten, aki megengedi a rosszat?” A rossz problémája 6/6.

Az előző 5 bejegyzés összefoglalója következik. Ez a szemezgetés nagyon töménynek tűnhet azoknak, akik az előbbieket nem olvasták. Ott részletesen írtam mindegyik gondolatról.

  1. Isten örökkévaló lény és az öröklét összefüggésében kezeli a rosszat; az örök élet keretei között Isten igazságos. 
  2. Egy veszélyes világban a Teremtővel lázadó vagy a Teremtőt mellőző ember nem véletlenül találkozik a döntéseinek következményeivel… ő is része a problémának… ez az ember döntése, nem Isten akarata.
  3. Istennek nem célja ezen a földön megszüntetni minden szenvedést; Isten hagyja, hogy a búza és a konkoly együtt növekedjen, és csak aratáskor választja szét őket, hogy a búza meg ne sérüljön idejekorán.
  4. Isten szabad akaratot adott az embernek, mert ez volt az egyetlen lehetőség, hogy az emberi lényt azzá a jelentőségteljes és szerető lénnyé tegye, akivé eltervezte; a szeretet képességének alapfeltétele a szabad választás… akár a rossz választásának lehetősége is. 
  5. A szeretettel együtt járhat a konfliktus vagy fájdalom felvállalása, ha az előbbre visz.
  6. Isten nem adott engedélyt a rossz választására, csak lehetőséget, hogy ha úgy döntünk, választhatjuk a rosszat. („Lásd, én ma eléd adtam az életet és a jót, de a halált és a rosszat is,… de te válaszd az életet.” 5. Mózes31:15, 19) 
  7. Isten előre vetítette Ádámnak a bűneset után, hogy a föld tövist és bogáncsot hajt neki, fáradtsággal szerzi a kenyerét, az asszony meg vajúdva szül… de nem hagyta magára őket, nekik bőrruhát készített és segített a következmények elviselésében.reaching-higherfreedom-series-prophetic-art-painting
  8. Van fájdalom, ami nyereséggé válik: nehéz tapasztalatok fájdalmai csiszolják a jellemünket; pofonjaink alázatra tanítanak; veszteségeink felkiáltójelek, hogy ne merüljünk el a megszokásokban és ne tekintsük magától értetődőnek az áldásokat; életünk hiábavalóságainak felismerése elvezethet a lelki szemeink megnyílásához… így átértékelődhetnek a dolgok az életünkben, amit követhet igazibb emberi kapcsolatok ápolása és valódi megbékélés Istennel.
  9. Vannak ajtók, amiknek be kell záródni, hogy a komfortzónánkat elhagyjuk és egy jobb úton induljunk el… a veszteség segíthet annak jobb meglátásában, hogy mik az élet igazi értékei és megválva a rossz szokásainktól, téves elképzeléseinktől és bálványainktól végül szabaddá válik a szívünk az Isten szeretetére.
  10. Az emberek önként kockáztatják a fájdalmat. „Az emberi faj egészének hozzáállása, hogy a fájdalom, sőt a halál kockázata is elfogadható, ha az elég nagy előnyöket biztosít”… akkor hát miért ne lenne lehetséges, hogy Isten olyan magas célt tűzött ki az embernek, ami bőven kárpótol mindenért?
  11. Isten több haszonról tudhat, mint mi emberek; meglehet, hogy Isten jó okkal engedte meg a rosszat, és talán jó oka van arra is, hogy elrejtse előlünk az okát; még ha a keresztények nem tudják is megmagyarázni teljesen, hogy Isten miért engedi meg a rosszat, de azért Istennek lehet jó oka megengedni azt.
  12. A tektonikus lemezek – állítólag – szükségesek a földi élethez, ezért a földrengések és cunamik talán részei annak az árnak, amit az élet létezéséért fizetünk.
  13. A szenvedés kérdését senki sem válaszolhatja meg tejesen; a szenvedés részben misztérium, titok… meg kell tanulnunk együtt élni azzal, hogy vannak kérdéseink, melyekre nem tudjuk a teljes választ; az intellektuális érettség egyik jele, hogy hajlandó vagyok a feloldatlan kérdésekkel együtt élni.
  14. Isten jelenléte vigasztalás a jelenben, és már most erőforrást jelent az ígérete, hogy velünk lesz minden nap – még a szenvedésben is, hiszen Isten ismeri egy bukott világban élés fájdalmát és szomorúságát.
  15. A szenvedésben vigaszt nyújt Isten ígérete, hogy világunkat felváltja egy jobb hely, ahol Isten letöröl minden könnyet… a Jézus feltámadásának bizonyossága biztos reményt nyújt nekünk, hogy Isten véget tud vetni a szenvedésnek és begyógyíthat minden sebet.
  16. Istennek fontosabb a jellemed, mint a kényelmed: a türelem, eltökéltség, kitartás, a remény megőrzése, ezek mind, mind megpróbáltatásokban edződnek; az ember jelleme örök, időn túli lehet, míg a kényelme csak mulandó, és ha egy örökkévaló és szellemi Isten létezik, akkor ésszerűbb azt várni, hogy fontossági sorrendjében az örök és szellemi dolgok megelőzik a fizikai és ideiglenes örömöket.
  17. Jézus a megmentésünket igen nagy fájdalmak és szenvedés által végezte el, tehát Isten nem közömbös a szenvedést illetően; sőt, a világvallások közül egyedül a keresztényjesus-prophetic-art-paintingség állítja, hogy Isten emberi formát öltött és ártatlanul megtapasztalta az elutasítást, magányt, szegénységet, gyászt, kétségbeesést és kínzást… a szabadságunknak óriási ára van, de abban biztosak lehetünk, hogy a nagyobb részét maga Isten fizette ki.
  18. A fájdalom problémájára adott válasz nem egy érv, hanem egy Személy.
  19. A rossz főleg az ateisták problémája, hiszen aki rosszról beszél, az feltételez egy abszolút erkölcsi mércét; és aki erkölcsi törvényt feltételez, annak erkölcsi Törvényadót is feltételeznie kell; a rossz említése tehát jobb érv Isten létezése mellett, mint ellene… mégis, a kérdést meg kell válaszolnunk amennyire csak lehet, hiszen a keresztény nézőpontból van értelme a rosszat rossznak nevezni, ezért a rossz problémájának megválaszolása a világnézetünk logikai következetessége melletti kiállás.
  20. A szenvedés iránti ellenérzésünk tükrözi igazi valónkat, az igazi eredetünket és végcélunkat; tükrözi Istennek azt a szándékát, hogy ártatlanságra és a vele való kapcsolatra teremtett… így a fájdalom iránti ellenérzésünk egyrészt emlékeztető a Paradicsomra, másrészt előérzete a Mennyek Országának; tudatunk legmélyén ártatlanok vagyunk, egy jobb világ polgárai.
  21. A hitetlenek hazugsága, hogy az ember is megteremtheti a saját mércéjét arról, hogy mit tekint jónak és rossznak; és amíg azt hiszi, hogy ez rendben van, addig valójában Isten babérjaira pályázik és fájdalmat, káoszt, szenvedést okoz.
  22. A rossznak nem az az igazi problémája, hogy egyesek szerint az Isten létével szembeni érv lenne, hanem az, hogy a bűn elválaszt és elidegenít Istentől, és szükségünk van a Szabadítóra.
  23. Ez a szenvedéssel teli világ épp megfelelő hely ahhoz, hogy az ember találkozzon a Teremtőjével, megtapasztalhassa végtelen szeretetét, így végül eljuthasson igazi lakhelyére az örök életben.

Bővebben:

  1. A rossz problémája 1.rész: Hogyan engedheti meg Isten az erkölcsi rosszat?(főleg logikai megfontolás)
  2. A rossz problémája 2.rész: Hogyan engedheti meg Isten a természeti rosszat? (főleg logikai megfontolás)
  3. A rossz problémája 3. rész: Hogyan engedheti meg Isten a szenvedést, ami marcangol?(érzelmi-egzisztenciális válasz)
  4. A rossz problémája 4. rész: Szenvedés: Isten cáfolata vagy bizonyítéka?
  5. A rossz problémája 5.rész: Nagyító alatt a rossz

 

Képek forrása: http://www.drawneartogod.com       Kép szerzője: Gwen Meharg.  Köszönöm!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.