A hit társadalmi alapja: a keresztény közösségek hatása (Istenérv E2)

Az elmúlt két évezredben a keresztény közösségek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a világunk emberségesebb legyen. Vajon véletlen-e, hogy a kereszténységnek ilyen mélyreható társadalmi hatása volt? Vagy nem véletlen és van egy félreérthetetlen erőforrása? Annak, aki bírálni akarja a kereszténységet, egyszerű dolga van: megemlíteni az inkvizíciót, a keresztes háborúkat vagy egyéb báránybőrbe bújt farkasok bűneit az Egyházból. A bíráló közben természetesnek veszi a kórházak, iskolák, egészségügyi ellátások létezését, melyeket a Keresztény Egyház hozott létre vagy az emberi jogok, emberi méltóság tiszteletben tartását, melyekben kulcsszerepe volt a keresztény emberképnek.

Anélkül, hogy a hasznosság elvét tennénk az igazság ismertetőjegyévé, nézzük meg a kereszténység társadalmi hatását. Hiszen mégiscsak „gyümölcseiről ismeritek meg őket.”

Habár a görög filozófusok is nagyra tartották a jó erkölcsöt, erényeket, bölcs, erényes és ésszerű életet, mégis a keresztény hit által gyújtott embertársi szeretet jelentett igazi buzdítást és hozott igazi hatást egy emberségesebb világ építésében – W. E. H. Lecky szerint.

Adolf Harnack egyháztörténész összefoglalása szerint az ősegyház tettei, az első keresztények embertársi törődése áttörő jelentőségű volt:adakozas

  • Bőkezű adakozásból szegényeket (özvegyeket és árvákat) segélyeztek. (A bibliai ismereteinkkel való egybeesés nem a véletlen műve: erre vonatkozó buzdítás olvasható az Újszövetségben.)
  • Betegeket és rokkantakat támogattak, kórházakat hoztak létre.
  • Börtönökben, bányákban sínylődőkről gondoskodtak. (Ezért aztán Liciniusz, a római birodalom utolsó pogány császára tiltást vezetett be megsegítésük ellen.)
  • A szegényeknek is igyekeztek tisztességes temetést biztosítani az adományok erejéig.
  • A rabszolgákat is emberszámba vették, követelték számukra a méltányos bánásmódot. A rabszolga-rendszer megszüntetéséig az őskeresztények ugyan még nem jutottak el, de több esetben gyülekezeti pénzen váltottak ki rabszolgákat. (Amúgy a rabszolga-tartás brit felszámolásában William Wilberforce megváltozott életű evangelikál keresztény kulcsszerepet játszott. Ő az egyik olyan példaképem, akivel cambridge-i tanulmányutam során gazdagodtam. 18 évig (1789-1807) küzdött az ügyért több kudarcon át, míg érvelésével és fáradhatatlan küzdelmével végül sikert aratott. Jó példakép a hitvédelmi érvelés művészeinek.)
  • Természeti katasztrófák vagy egyéb szerencsétlenség idején egyedül ők adták jelét együttérzésnek fáradhatatlan tevékenységükkel – írja az ókori történetíró és püspök Eusebius a 3.-4. században.
  • Tanították a munka tisztességét, igyekeztek munkát biztosítani a munkanélkülieknek vagy mesterségre tanítani őket.
  • Elítélték az abortuszt, a gyermekgyilkosságot, az öngyilkosságot. Az emberi életet értékesnek és szentnek tekintették.
  • Felszólaltak a gladiátori játékok kegyetlensége ellen, míg a római írók szinte teljesen némák maradtak e téren. (Majd a szerzetes Honoriusz életébe kerülő ellenkezése után meg is szűntek a barbár játékok.)

Sok különféle jótékonysági szervezet megalapításához és fenntartásához ma is a keresztény felebaráti szeretet ad ösztönzést, és ez akkor is jelentős, ha nem minden jótékony megmozdulás keresztény indíttatású. A társadalom jóléti rendszerének formálásában kulcsszerepe volt a keresztény ősegyháznak és ennek példamutató hatása ma már követhetetlen, de jelenlévő. A keresztény alapokra helyezett műveltség kialakításában iskolák létrehozásával szintén elöl járt az Egyház és ez is hozzájárult a társadalmi reformokhoz. A társadalmi reformok sorát folytatta John Wesley, Charles Finney, John Howard, Teréz Anya, a texasi El Paso-i imaközösség és a névtelen sok példamutató keresztény életének hatása. Mai példák folyamatosa bővülő sora a bejegyzés végén…


freedom-freedom-series-prophetic-art-painting

A kereszténység jellemformáló hatása a személyek életén túlmutat: azzal, hogy Krisztus a kereszthalálával megtörte a gonosz fojtogató hatalmát, a keresztények fellélegezve túlláthatnak önmagukon, ami a világot is emberségesebbé alakítja. Felemel az önzésből, megláttatja a másik ember szükségét. Kiemel a lelki sekélyességből és az Istennel való közösségben megélt lelki növekedést hangsúlyozza. Megszabadít az erkölcsi kudarctól és felkínálja a bűnbocsánatot. Ha nem is lehet ezeknek a hatását általában tetten érni, de kétség kívül egy jobb élet felé vezet. A kereszténység ösztönzést jelentett egy jobb társadalom létrehozásához.


 

Jegyezzük meg: amikor Egyházról beszélek, akkor nem az Intézményt értem alatta, hanem azoknak az embereknek a közösségét, akikről Jézus ezt mondja: „Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem.” (János 10:27) Az Egyházba nem feltétlenül értem bele azokat, akikről ezt mondta: Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. (Mt 7:21) Mindezt anélkül szeretném tenni, hogy én magam meg kellene ítélnem valakiről, hogy hova tartozik. Nekem elég azt tudni, hogy az Intézményben van búza is meg konkoly is és ezeknek együtt kell növekedniük. Meg azt, hogy nincs tökéletes ember, aki ne tévedne, ezért ne válasszon el Istentől az, hogy másokban vagy magamban hiányt és bűnt találok.the-uncovering-prophetic-art-painting

Mind személyes, mind közösségi szinten esendőek vagyunk és rászorulunk a kegyelemre. Megesik, hogy az Egyház nem tesz eleget hivatásának vagy nem képviseli Jézust a világban. A keresztény tanítás szerint is így van: egyelőre sem az egyén, sem az Egyház nincs teljesen megváltva. Ez a „már itt és még nem” titka. Isten országa már itt van, kapcsolatunk lehet vele. Ám még nem teljesedett ki. Még feszültségben élünk, a harc még dúl, és mi néha elbukunk vagy nincs erőnk elindulni sem embertársunk felé. De az ellenség már legyőzetett. A keresztényre nem az igaz, hogy nem tud elbukni, hanem az igaz, hogy tud nem elbukni, segítséget kap a talpon maradáshoz. Továbbá Isten teljes megváltást ígért az övéinek: egyszer majd nem lesz rajta sem folt, sem ránc… szent és feddhetetlen lesz. (Ef 5:27) Tehát nem kellene az Egyház ugyan számos, ám kivétel-jellegű elbukásából leszűrni hitehagyását. Ha jótettekkel nem lehet eltörölni ártalmas tetteket, ez igaz fordítva is: amíg kivételszerűek az Egyház elbukásai, addig van értelme a jótékony hatásáról beszélni.


Mindent egybevetve: az Egyház története azt mutatja, hogy emberek tömegei túl tudtak lépni személyes kényelmükön, érdekeiken és fáradságot, anyagiakat nem sajnálva jobbá tették világunkat. A kereszténység ilyen mélyreható hatása egy végtelen erőforrás mellett tanúskodik, aki maga a Teremtő Isten.

Képek forrása: http://www.drawneartogod.com       Képek szerzője: Gwen Meharg.  Köszönöm!

Kapcsolódó cikk-sorozat: http://hitkerdesek.hu/isten-bizonyitekok/

Forrás: Pinnock: Elegendő ok

Mi példák:

  • Míg a Wycliffe nemzetközi szervezet a Biblia fordításán dolgozik a világ összes népcsoportja között, addig olyan írásbeliséget teremt, mely elősegíti elmaradottabb népek műveltségi fejlődését és békéjét. (http://www.wycliffe.hu/munkatarsak.htm) http://www.parokia.hu/hir/mutat/4359/
  • Cigánymisszió: http://ciganymisszio.reformatus.hu/,
  • Református Szeretetszolgálat http://jobbadni.hu/,   http://reformatus.hu/szeretetszolgalat/
  • Baptista Szeretetszolgálat: http://www.baptistasegely.hu/
  • Római Katolikus Szeretetszolgálat: http://www.szeretetszolgalat.hu/

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.