Category Archives: Ellenvetések
Az adakozás Isten terve
Az adakozás Isten terve – egy misszionárius válasza „Az Egyház egy jó üzlet” című felvetésre
Horváth Istvánt, az OM Magyarország 1) (ami egy nemzetközi és felekezetközi missziós szervezet) munkatársát és a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) Sáfárság Munkacsoportjának tagját arra kértem, hogy segítsen megválaszolni azt a kétkedők által hangoztatott felvetést, miszerint a vallás csupán egy jó üzlet egyeseknek, az egyházak pedig a nyereségszerzésről szólnak.
A válaszadó bevezetőjében az adakozás tisztaságáról, igaz voltáról, rendeltetéséről beszélt.
A Biblia tévedhetetlensége
Vajon minden igaz-e, amit a Bibliában olvashatunk, vagy tele van emberek tévedésivel, magán-véleményével? Amikor a keresztény ember élete döntéseihez, Istennel való napi találkozásához vagy Isten jobb megismerése céljából kezébe veszi a majdnem kétezer éves könyvet, akkor egy olyan könyvhöz fordult csupán, amiben találni bölcs gondolatokat, de emberi hibákat is, vagy pedig Isten megmásíthatatlan szavát olvassa, ami mindig igaz?
Az istenhit nem vágyvezérelt gondolkodás
A pszichoanalízis atyja, Sigmund Freud szerint az emberek azért találták ki a Felsőbbrendű létezését, mert biztonságra vágytak ebben a sok veszélyt rejtő világban. Az emberek találkoznak természeti csapásokkal, de végső soron a halál félelmével is, és ahogy a gyermek az apjához fut félelmében, úgy menekülnek a felnőttek Istenhez. Félelemből és a védelemre éhezve az emberek ezen kívánságukat, vágyukat kivetítik egy elképzelt kozmikus apa alakjára.
A vágyvezérelt vagy vágyelvű gondolkodás az a logikai hiba, amikor valaki valóságként kezel olyasmit, amiről szeretné, ha igaz lenne, de annak igazságát a tények nem támasztják alá. Naivitás azt képzelni, hogy pusztán azért, mert szeretnénk, ha valami igaz/hamis lenne, az igazzá/hamissá is válik. Erről van-e szó tehát a keresztény hitet illetően?
A lelkészi pálya küzdelmeinek üzenete – A vallás egy üzlet? (3.rész)
“A vallás egy jó üzlet egyeseknek, semmi több” – veti oda néha a kétkedő, ezzel látszólag önmagát felmentve. Amikor a részletekre terelődik a szó, hamar kiderül, hogy felületes volt az ítélkezés. A lelkészek mindennapjai és ünnepnapjai ugyanis nem a kényelmes életre és jómódra emlékeztetnek. Erről mesél Visky István erdélyi lelkész az alábbi cikkében. A Harangszó karácsonyi számában megjelent jegyzetét a szerző engedélyével teszem itt is közzé.
Ha meggyőződtünk a közölt példák alapján arról, hogy a lelkészi pályát nem anyagi és életmódbeli előnyeiért választják, akkor ezen a vonalon tovább is léphetünk, és elgondolkodhatunk azon, hogy miért teszik? Mi lehet nekik nagyobb üzlet az anyagiakon, kényelmen túl?
Egy erdélyi lelkész válasza arra, hogy “Az egyház egy jó üzlet” (2.rész)
Egy lelkész ismerősömet kértem meg, hogy a fenti vád gyülekezeti vonatkozásaira válaszoljon. Azzal már foglalkoztunk az 1.részben, hogy miért szükséges az Egyházak és egyházi szervezetek fennmaradásához pénzügyi keret. Most foglalkozzunk egy másik ellenvetéssel, hogy miért kell egyházfenntartói járulékot fizetni, vajon az 1%-nyi vagy sok esetben annál kevesebb befizetésünk és az adományaink nyomán felveti-e a gazdagság a papokat, lelkészeket? Az is felmerül sokakban kérdésként, hogy jogos-e, hogy az Egyházak állami támogatást kapnak? Erről csak közvetve beszélt a lelkész, de ki lehet olvasni a sorok között, hogy társadalmi feladatokat lát el: foglalkozik a hívek lelki jólétével, a gyermekek (és felnőttek) nevelésével, ünneppé teszi az ünnepeket és segít a gyászt elhordozni.
A vádaskodók egyrészt nem gondolnak bele, hogy az adományok nem csupán egy lelkész fenntartását fedezik, hanem templomot vagy gyülekezeti házat; fűtéssel, mosdóval, kántorral. Másrészt nem látnak bele a lelkészi tevékenységek sokszínűségébe, a működésük áldásos eredményeibe.
Egy pénzügyi szakember válasza arra, hogy “A vallás egy jó üzlet” (1.rész)
Dr. Szalai Zsoltot, a KEVE Társaság elnökét kértem, hogy segítsen választ adni arra a vádra, hogy a vallás csak egy üzlet. Fogyasztói társadalomban élve, néhány kortársunk mindenben a nyerészkedést és a csalást véli felfedezni a gyakorta megjelenő anyagias és kétkedő gondolkodásmód befolyása alatt.
Nagyító alatt a rossz – A rossz problémája 5/6.
- Mi a rossz és honnan ered?
„Hol van a rossz? Az akaratban van, a választásban, a szándékban, a lélek mozdulásában, ami helytelen sorrendbe állítja a fizikai világ dolgait és tetteit.”[5] Mi a rossz? Rendezetlen szeretet, rendezetlen akarat -mondja Peter Kreeft Augustinus nyomán. A mi akaratunk és Isten akaratának helytelen kapcsolata, meg nem egyezése. Nem Isten alkotta, hanem az emberi bukás eredménye.
Lázadásunkért fizetjük az árat, viseljük a következményeket. (A bűn több, mint néhány szabály megszegése, hiszen érinti az egész teremtett rendet és bűneink végső soron az Istentől való elszakadást jelenthetik.) A következményeket Isten előrevetíti Ádámnak és Évának a Paradicsomból való kiűzetéskor: a munkánk nehéz lesz, a szülés pedig fájdalmas, és még a Kísértő is ott liheg folyton mögöttünk. Isten mégis fenntart számunkra egy menekülő utat. Ő kész és hajlandó megbocsátani nekünk és helyreállítani minket. Az ő sebei árán meggyógyulhatunk (Ézs 53:5) és élhetünk az Új Földön, ahol letöröl minden könnyet. (Jel.21:4)
Szenvedés: Isten cáfolata vagy bizonyítéka? A rossz problémája 4/6.
A. A rossz főleg az ateisták problémája
Az oxfordi irodalomtudós és író C.S. Lewis kezdetben az élet kegyetlensége miatt utasította el az istenhitet. Később belátta, hogy a szenvedés jobb érv Isten létezése mellett, mint ellene. Majd felismerte, hogy a rosszra hivatkozó ellenvetés a fair play és a méltányosság elvére támaszkodnak.
„Ateistaként az volt az Isten-létezés elleni érvem, hogy a világ olyan kegyetlennek és igazságtalannak tűnt. De hogyan jutottam az igazság és igazságtalanság gondolatára? Senki nem nevezne egy vonalat görbének, hacsak nincs fogalma az egyenes vonalról. Mihez hasonlítottam ezt a világot, amikor azt igazságtalannak neveztem?”- írja C.S. Lewis.
Hogyan engedheti meg Isten a szenvedést, ami marcangol?
A rossz problémája 3/6: A szenvedés érzelmi / egzisztenciális problémája
„Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.”(Biblia, Lk 6:21)
Van, akit nem logikai szempontból érdekel a rossz létezése, hanem inkább a vele való megbirkózás. (Korábban írtunk a szenvedés elvi, logikai problémájáról: az erkölcsi rosszról itt és a természeti rosszról itt.) Akit egy szeretett személy elvesztése, szenvedése vagy saját nehézségei felkavarnak, annak mélyebb, egzisztenciális kérdései vannak a szenvedésről. Attól fél, hogy a világ értelmetlen. Hogy nincs remény, csak hiábavalóság. Szívében kibékíthetetlen düh, felháborodás lakik és keresi a tettest, az okozót.