Category Archives: Haladó
Az adakozás Isten terve
Az adakozás Isten terve – egy misszionárius válasza „Az Egyház egy jó üzlet” című felvetésre
Horváth Istvánt, az OM Magyarország 1) (ami egy nemzetközi és felekezetközi missziós szervezet) munkatársát és a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) Sáfárság Munkacsoportjának tagját arra kértem, hogy segítsen megválaszolni azt a kétkedők által hangoztatott felvetést, miszerint a vallás csupán egy jó üzlet egyeseknek, az egyházak pedig a nyereségszerzésről szólnak.
A válaszadó bevezetőjében az adakozás tisztaságáról, igaz voltáról, rendeltetéséről beszélt.
Önhittség, szerénység és istenkeresés
Néha nehéz őszintén kimondani: „nem tudom,” „ebben nem vagyok biztos.” Vagy elismerni, hogy valamiről még nincs kialakult véleményem. Ha legyőzzük a belső ellenállást, és merünk sebezhetőnek mutatkozni hiányosságainkat is felvállalva, akkor megszabadulhatunk az önelégültség csapdájától. Szóljunk néhány szót az önhittségről, hiszen mindannyian küzdünk ellene kisebb-nagyobb sikerrel. Ráadásul az Isten-keresésre is nagy befolyással van.
A matematikai szépség objektív ismertetőjegyei
A matematika szépsége hordoz egy fontos üzenetet. A matematikusok szerint vannak obje
ktív ismertető-jegyei a szépségnek. A matematikai szépség jelenthet egyrészt tetszetős, arányosan szép alakzatokat. Az aranymetszés szabálya által meghatározott téglalapok építészeti tervek kiindulópontja.
Szenvedés: Isten cáfolata vagy bizonyítéka? A rossz problémája 4/6.
A. A rossz főleg az ateisták problémája
Az oxfordi irodalomtudós és író C.S. Lewis kezdetben az élet kegyetlensége miatt utasította el az istenhitet. Később belátta, hogy a szenvedés jobb érv Isten létezése mellett, mint ellene. Majd felismerte, hogy a rosszra hivatkozó ellenvetés a fair play és a méltányosság elvére támaszkodnak.
„Ateistaként az volt az Isten-létezés elleni érvem, hogy a világ olyan kegyetlennek és igazságtalannak tűnt. De hogyan jutottam az igazság és igazságtalanság gondolatára? Senki nem nevezne egy vonalat görbének, hacsak nincs fogalma az egyenes vonalról. Mihez hasonlítottam ezt a világot, amikor azt igazságtalannak neveztem?”- írja C.S. Lewis.
“Küzdjetek a hitért!”- Újszövetségi példák és felhívások a hitünk védelmére 1.
Korábban írtunk az Ószövetség néhány példájáról, amiben Isten megvédi a saját dicsőségét. Most következzen néhány újszövetségi utalás, melyek a keresztényeket a hitük védelmére szólítják fel akár közvetlenül, akár egy jó példával.
A. 1 Péter 3:15-16 „…legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek, hogy amivel rágalmaznak titeket, abban megszégyenüljenek azok, akik gyalázzák a ti Krisztusban való példás életeteket.”
Szükséges-e megvédeni az oroszlánt? Ószövetségi példák hitvédelemre
A keresztényeknek fontos tisztán látni, hogy az Isten igazságának védelme (apologetika: a hit védelme és meggyőző képviselete) bibliai gondolat, azaz a keresztény hithez tartozó. Az apologetikát össze lehet téveszteni a kereszténységről való filozofálással. De vajon van-e létjogosultsága az olyan érveléseknek és megfogalmazásoknak, melyek a hitetlen emberek számára is elfogadhatóak, ezért nem mindig csupán a Bibliára és hitvallásra hivatkoznak? Olyan szellemi nagyságok is, minta a baptista lelkész Charles Spurgeon, és a holland teológus, újságíró és államférfi Abraham Kuyper is (látszólag) becsmérlő megjegyzéseket tettek az apologetikára. “Az oroszlánnak nincs szüksége arra, hogy megvédd, amikor támadják. Mindössze annyit kell tenned, hogy kinyisd a kaput, és kiengedd.” (Spurgeon) Sokan ezzel amellett érvelnek, hogy nem kell az apologetika. Kuyper pedig azt írta: “Az apologéták olyan védőharcosok, akik a mellvédet elhagyták és gyáva módra beásták magukat egy védősánc mögé.”
A Tudomány és Vallás kapcsolatának modelljei
Konfliktus vagy párbeszéd? Vajon a tudományos és vallásos vizsgálódások függetlenek egymástól, vagy netán egymás ismereteit gazdagító formái a megismerésnek? A 17. századig a természettudomány és a vallás álláspontjának kapcsolatára többnyire az összhang volt a jellemző. A tudosókat valaha Isten alkotásainak csodálata hajtotta. A tudomány képviselőinek, a tudományos forradalom szereplőinek többsége hithű keresztény volt, akik munkájuk során a Teremtő keze munkáját kívánták tanulmányozni.
A hit társadalmi alapja: a keresztény közösségek hatása (Istenérv E2)
Az elmúlt két évezredben a keresztény közösségek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a világunk emberségesebb legyen. Vajon véletlen-e, hogy a kereszténységnek ilyen mélyreható társadalmi hatása volt? Vagy nem véletlen és van egy félreérthetetlen erőforrása? Annak, aki bírálni akarja a kereszténységet, egyszerű dolga van: megemlíteni az inkvizíciót, a keresztes háborúkat vagy egyéb báránybőrbe bújt farkasok bűneit az Egyházból. A bíráló közben természetesnek veszi a kórházak, iskolák, egészségügyi ellátások létezését, melyeket a Keresztény Egyház hozott létre vagy az emberi jogok, emberi méltóság tiszteletben tartását, melyekben kulcsszerepe volt a keresztény emberképnek.
Akadályozza-e a vallás a tudomány fejlődését? 2. rész
Vajon igaz-e a harcos ateisták azon vádja, miszerint a vallás akadályozza a tudomány fejlődését? Ha jobban megnézzük a rágalom alapjául szolgáló tudomány-történeti eseteket, akkor megérthetjük a nagy viták valódi hátterét. Az 1.rész a Galilei-sztorira koncentrálva elérhető itt.
3) Newton és a mechanisztikus világ-szemlélet. Ez a történet nem úgy kerül ide, hogy bárki szerint a vallás akadályozta volna Newton felfedezéseit, hanem eszmetörténeti jelentősége miatt. Az a vád, hogy a vallás akadályozza a tudomány fejlődését együtt szokott járni azzal, hogy gyökeres ellenségek. Hogy a konfliktus írja le leginkább a viszonyukat. Ennek a sztorinak a keresztények fizették meg az árát, mégsem vádoljuk a tudományt, hogy akadályozza a hitünket. A balga gondolkodásmód, az igen. (Lásd a következmények leírását.)
Akadályozza-e a vallás a tudomány fejlődését? 1. rész
Vajon igaz-e a harcos ateisták azon vádja, miszerint a vallás akadályozza a tudomány fejlődését? Ha jobban megnézzük a rágalom alapjául szolgáló tudomány-történeti eseteket, akkor megérthetjük a nagy viták valódi hátterét.