Category Archives: Tudomány
A matematikai szépség objektív ismertetőjegyei
A matematika szépsége hordoz egy fontos üzenetet. A matematikusok szerint vannak obje
ktív ismertető-jegyei a szépségnek. A matematikai szépség jelenthet egyrészt tetszetős, arányosan szép alakzatokat. Az aranymetszés szabálya által meghatározott téglalapok építészeti tervek kiindulópontja.
Paradoxonok, a tudomány határai és a szabad akarat
“Az orrom éppen növekszik.”- mondja Pinocchio, az a mesehős, akinek orra büntetésképpen minden hazugság során megnő. Akkor és csak akkor, a hazugság kimondásával egy időben nő. Tegyük fel, hogy (az A esetben) mesehősünk igazat mondott, amiért nem jár orrnövekvés. De akkor állítása alapján orra növekszik, így nem mondhatott igazat, ellentmondás. Maradt az (a B esetben,) hogy hazudott, amiért megnőtt az orra, de hát akkor igaz, amit mondott, tehát nem hazudott. Mindkét eset ellentmondásra vezetett. Erről az állításról tehát nem dönthető el, hogy igaz vagy hamis. A probléma lényege az önhivatkozó feltétel: Pinocchio orra ezen furcsa állítása nyomán pontosan akkor nő, ha nem nő.
Vajon az önhivatkozó állítások elvezetnek-e minket mélyebb igazságokra? A paradoxonok megértése és felismerése segítségünkre van-e az igazság-keresésben?
A végtelen üzenete a gondolkodásunk határáról
Véges lény a matematikus is, de évszázadok óta foglalkozik a végtelennel. Az idők folyamán sok huzavona eredményeképpen kikristályosodott számos olyan fogalom, melyekkel már hatékonyan megválaszolhatunk sok, korábban ellentmondásosnak és érthetetlennek tűnő kérdést. (konvergencia, sorok összege, halmazok számossága, a különböző végtelen számosságok, stb…) Miután már ilyen sokat tudunk róla, ne felejtsük el a szellemi tanulságokat leszűrni. Vajon mit tolmácsol a matematika végtelen fogalma a szellemi valóságról? A matematika 
fogalmai mutatnak-e egy magasabb valóságra és tanítanak-e minket annak helyes keresésére?
A köznapi beszédben a végtelent olyan értelemben használjuk, hogy “nagyon sok,” “nagyon nagy.” (XY végtelenül ostoba, Z előtt végtelen lehetőségek állnak.) (Megjegyzem, hibás a “végtelen nagyság” kifejezés, mert azt sugallja, hogy egyazon mértéke van minden végtelen nagyságú dolognak, pedig dehogy. Olyan sokféle végtelen számosság van, hogy a legtöbben ezek mértékét fel sem foghatjuk.) Tehát a megértésünkben a azt jelenti: elképesztően nagy. Csakhogy a “nagyon nagy” és a “végtelen” nagyon különböző tulajdonságú.
A Tudomány és Vallás kapcsolatának modelljei
Konfliktus vagy párbeszéd? Vajon a tudományos és vallásos vizsgálódások függetlenek egymástól, vagy netán egymás ismereteit gazdagító formái a megismerésnek? A 17. századig a természettudomány és a vallás álláspontjának kapcsolatára többnyire az összhang volt a jellemző. A tudosókat valaha Isten alkotásainak csodálata hajtotta. A tudomány képviselőinek, a tudományos forradalom szereplőinek többsége hithű keresztény volt, akik munkájuk során a Teremtő keze munkáját kívánták tanulmányozni.
A világegyetem finomhangoltsága: az Univerzum az életre tervezett… 1. rész
A tudományos ismereteink szerint az Univerzum az életre hangolt. Az életnek feltételei vannak és a természet alapvető állandóinak értéke épp annyi, ami ezt lehetővé teszi. A fizikai feltételek pont olyanok, hogy az életet lehetővé tegyék. Azért hívjuk ezt antropikus elvnek, mert úgy értelmezhető, hogy ember létezésének lehetőségéért ilyen a Világegyetem megannyi állandója, a fizikai mennyiségek aránya, távolsága, stb. Vajon ez csak egy kozmikus véletlen? Vagy az állandók és elméleti feltételek ilyen összehangoltsága talán olyasmi, amit akkor várhatunk, ha egy Legfelsőbb Értelem alkot?
Akadályozza-e a vallás a tudomány fejlődését? 2. rész
Vajon igaz-e a harcos ateisták azon vádja, miszerint a vallás akadályozza a tudomány fejlődését? Ha jobban megnézzük a rágalom alapjául szolgáló tudomány-történeti eseteket, akkor megérthetjük a nagy viták valódi hátterét. Az 1.rész a Galilei-sztorira koncentrálva elérhető itt.
3) Newton és a mechanisztikus világ-szemlélet. Ez a történet nem úgy kerül ide, hogy bárki szerint a vallás akadályozta volna Newton felfedezéseit, hanem eszmetörténeti jelentősége miatt. Az a vád, hogy a vallás akadályozza a tudomány fejlődését együtt szokott járni azzal, hogy gyökeres ellenségek. Hogy a konfliktus írja le leginkább a viszonyukat. Ennek a sztorinak a keresztények fizették meg az árát, mégsem vádoljuk a tudományt, hogy akadályozza a hitünket. A balga gondolkodásmód, az igen. (Lásd a következmények leírását.)
Akadályozza-e a vallás a tudomány fejlődését? 1. rész
Vajon igaz-e a harcos ateisták azon vádja, miszerint a vallás akadályozza a tudomány fejlődését? Ha jobban megnézzük a rágalom alapjául szolgáló tudomány-történeti eseteket, akkor megérthetjük a nagy viták valódi hátterét.