Hitkérdések

Habár hitünk nem kizárólag racionális, észbeli döntés, de sokunk hite alapos meggondolással jár. Amikor egy mélyen átgondolt döntés áll a hit választása mögött. Vagy épp kételyek közepette a hit mellett való kitartás mögött. Hitünk nem választható el az értelmünktől. Amit vasárnap élünk, az harmóniában áll azzal, amiről hétköznap beszélünk.

Maga Jézus is fontosnak tartotta az emberek értelmét megszólítani. Több esetben is belátásra ösztönözte az embereket, még akkor is, ha nem állt meg az észbeli meggyőzésnél. Például

• Keresztelő Jánosnak bizonyítékokat sorolt fel saját tetteiről: lásd, a vakok látnak, a sánták járnak, a betegek meggyógyultak…
• Jézus hivatkozott tanúkra, csodákra, az ószövetségi írások tanúságtételére. (Jn.5:17-18,31-40)
• Az ésszerűség, az érvelés, a bizonyítékokra hivatkozás áthatja az egész Újszövetséget.

Létezik-e Isten? Van-e a világunknak Kertésze? Ez életünk legmélyebb kérdése. Van-e, aki jókedvéből és legjobb ötletéből alkotott minket? Van-e aki a reményeinknek alapot, bizalmunknak okot ad? Továbbá ugyanilyen fontos, hogy milyennek hiszem Istent? Olyan-e, amilyennek hiszem? Nem mindegy, hogy elvont fogalomnak, egy filozófiai okoskodás tárgyának, egy ünneprontó felügyelőnek, jóságos szakállas nagyapónak, vagy az élő Istennek hiszem. Ami ebből a válaszból következik, az meghatározza az egész életünket. „Az emberi lét egész irányát befolyásolja az, hogy az ember a világegyetem legmagasabb rendű lényének tekinti-e magát, vagy elismeri egy emberfeletti lény létezését…” (Mortimer Adler)

Jó tisztában lennünk azzal, hogy Isten létére nem adhatunk bizonyítást abban az értelemben, ahogy matematikai bizonyításokra tekinthetünk. Sőt, a természettudományban elfogadott módszerek is csődöt mondanak, és ez nem véletlen. Egyrészt, mert amit logikailag helyesen be tudunk bizonyítani, az kizárólag csak a matematika. Ezen túl a tudományban bizonyítottnak tartunk megismételhető és cáfolható kísérleteket és azokat az elveket, amik ezekből következnek. (Persze tudományosnak ennél sokkal többet tekinthetünk: azokat az elméleteket is, amik ezekre szerintünk a legjobb magyarázatot adják. Hoppá, itt már jelen van a döntésünk, választásunk.) Másrészt, amit be tudunk bizonyítani, annak mind valamiképpen hatalmában vagyunk. Isten viszont nincs a hatalmunkban. Harmadrészt, a természettudományos módszereket mérhető, anyagi dolgok vizsgálatára, leírására használjuk, nem történelmi események igazolására, nem anyagi dolgo létezésére. Arra ott vannak a megbízható szemtanúk. Nem szagolgatjuk a Bach-szonátát (Cseri Kálmán hasonlata szerint) és nem táncoljuk el a tojásrántottát. Nem arra való. Isten nem mérhető és nem anyagi. Tehát nem ilyen bizonyítékról beszélünk, hanem a mellette szóló érveket vesszük számításba. Vajon a tények ismeretében az-e az ésszerűbb válasz, hogy létezik?

Isten létezését nem lehet érvekkel bizonyítani a szigorú racionalitás talaján. Az az igazi kérdés, hogy mi a leghihetőbb magyarázat a nyomravezető jelekre? Mi a legvalószínűbb: Isten létezése vagy hiánya? A kereszténység ésszerű magyarázatot kínál a természet, történelem, személyes tapasztalataink és az emberi kaland összetett észrevételeire, tapasztalataira. Sokunk meggyőződése, hogy alternatíváit lekörözi a válaszokban. A nyomravezető jelek csak részei a teljes képnek, csak darabkái az igazságnak. A teljes kép több annál, amit az emberi értelem feltárhat. Ezért nem aggaszt, hogy racionalitásunk nem tudja bizonyítani Isten létezését vagy tagadását. Igazából, ha csak azt hinnénk el, amit teljesen be tudnánk bizonyítani, akkor nagyon kevés dologban hihetnénk. (Az egyetlen induktív tudomány, a matematika is feltételezésekre épül.) Az egzisztenciálisan fontos kérdések egyikében sem. Szeret-e a kedvesünk, például. Igen, vannak jelei, és ez alapján bízunk az igenlő válaszban, de nem várunk rá matematikai levezetést. Hogy Dantet idézzem, az értelemnek rövidek a szárnyai. Az élettel kapcsolatos elméletek, a világnézetek egyike sem igazolható, még az ateizmus sem. Ezek elfogadásához hitre, döntésre van szükségünk.

Mégsem várja el senki tőlünk, hogy vakon higgyünk. A világ tele van nyomokkal és jelekkel, melyek az Isten nagyobb valóságára mutatnak. A teljes képet sejtetik a részletek. Egy nyomravezető jel sejteti az igazságot, még ha nem is bizonyítja. A nyomok együttes jelentősége, a jelek egész rendszere viszont meggyőző erejű.

A keresztények hite szerint a világ számtalan módon utal Isten létezésére és tetteire. Következtethetünk rá külső tények vizsgálódása által és belsőnkben tapasztaltak alapján; az isteni tettek alapján vagy megbízható emberek tanúskodása alapján; érintett az eszünk, szívünk, akaratunk és nyitottságunk is. Clark H. Pinnock érvrendszerét kibővítve áttekinthetjük a kérdést, ezek kifejtéséhez a megfelelő linkre kattintva juthatunk el. Ő az érveket a hihetőség öt körébe csoportosította, a bizonyítékok öt kategóriájába. Játsszunk detektíveset! A nyomravezető jeleket keressük a mindenapok, a filozófia, a természettudományok és lelki képességeink nyomán. A bizonyítékok 5 kategóriája, a hihetőség 5 köre Pinnock kategóriáival:

A. A hit hasznossága, gyakorlati értéke, pragmatikus alapja

1. A keresztény hittel Isten betölti az alapvető emberi szükségleteket. Például megadja az élet értelmének alapját. (Bővebben…)
2. Megoldást kínál az erkölcsi problémára: megadja az erkölcsös magatartás alapját és helyén kezeli a bűn kérdését. (Bővebben…)
3. A szépség létezésére nincs racionális magyarázat. A látható világban tapaszalható törékeny szépség egy örök szépségre mutat. (Bővebben…)

B. A hit tapasztalati alapja, dimenziója 

1. Találkozni lehet az élő Istennel. A vallásos élmény egy szubjektív bizonyíték, de azok figyelmére is méltó, akik még nem tapasztalták meg. A világtörténelem folyamán nagyon sokan állították, hogy ismerik Istent és kapcsolatban állnak vele. Ők a társadalom összes rétegéből származtak és a legváltozatosabb kulturális háttérrel. (Bővebben…)
2. Vágy. Isten alakú űr van bennünk, amit semmi más nem tölthet be. Ha nincs Isten, akkor ki hiányzik ennyire? (Bővebben…)

C. A hit kozmikus alapja: a világegyetemről és az életről szóló tudományos tényekre az Isten létezése a legjobb magyarázat (Bővebben…később)

D. A hit történelmi alapja (Bővebben… később)

E. A hit közösségi alapja, a keresztények körében tapasztalt szeretet meggyőző ereje (Bővebben… nemsokára)

1. Keresztény közösségekben olyan jóságot és szeretetet tapasztalhatunk, amelyet máshol nem. Ennek legjobb magyarázata, hogy Krisztus élő és ható. Hogy nem véletlenül csengenek össze a közösség gyümölcsei és Krisztus szavai. Bővebben…
2. 2. A keresztény közösségek társadalmi hatása annyira jótékony és mélyreható volt, hogy természetfeletti erőforrást feltételez. Bővebben itt…

Képek forrása: http://www.drawneartogod.com  Képek szerzője: Gwen Meharg.  Köszönöm!

Források:

1. Clark H. Pinnock: Elegendő ok
2. Alister Mc Grath: Mere Apologetics
3. Paul E. Little: Tudd, hogy miért hiszel