Jézus feltámadása: valóság vagy hazugság?

 

Vajon mire jutunk, ha végigjárjuk a Jézus feltámadását érintő ellenvetéseket a természettudományok, a történelem és a nyomozás közös módszerével? Az abduktív érvelésről beszélek, melynek barátságosabb neve a „legjobb magyarázatra következtetés”. A nevénél egyszerűbb a módszer: vizsgáljuk meg a tényeket, soroljuk fel a lehetséges magyarázatokat, és válasszuk ki a legésszerűbbet. A keresztre feszített Krisztus halott teste, az üres sírja, a tanítványok hite a feltámadt Jézus megjelenéseiről és a tanítványok megváltozott élete együttesen egy egészen egyértelmű magyarázathoz vezetnek. Ezek a tények magyarázatot követelnek, nem mehetünk el mellettük közömbösen.

A lehetséges és a legésszerűbb magyarázat. Nagyon fontos különbséget tenni a lehetséges magyarázat és a tények bizonyságán nyugvó ésszerű magyarázat között. Némelyeknek kényelmesebb vagy jobban kifizetődő elfogadni egy spekulációt, mely az elme által elgondolható, lehetséges, ám semmilyen alappal, bizonyítékkal nem rendelkezik. Ezzel szemben a becsületes igazságkeresés során a tények egész tárháza mellett, minden lehetséges magyarázatot figyelembe véve keressük azt a magyarázatot, ami a leginkább összeegyeztethető az adatokkal.

Dr Jary Habermas és Mike Licona a feltámadással kapcsolatos legátfogóbban elfogadott érveket keresték, melyeket mind a keresztény, mind a szkeptikus történészek és írás-magyarázók (szövegkritikusok) igaznak fogadnak el. Licona szavaival, ők a történetírás szakmailag elismert világi képviselői. [9] Most az ún. „minimál tények” közül a következőket tekintsük:

  • Jézus meghalt a kereszten és eltemették.
  • Jézus sírja üres volt, és a keresztre feszítést követő harmadik naptól soha senki nem talált olyat, ami Jézus halott teste lenne.
  • Jézus tanítványai úgy hitték, hogy látták a feltámadott Jézust.
  • Jézus tanítványai megváltoztak a feltámadáshoz köthető megjelenéseket követően. (Itt óvatos a megfogalmazás, hogy ne állítsuk a feltámadást, amit bizonyítani akarunk, és hogy megfeleljen a szkeptikusok által elfogadott tényeknek.)

Lássuk hát az ellenvetéseket. A 14+ jelzésű bekezdéseket kérem az érzékenyebb lelkűeknek átugrani. Hát igen, ez amolyan véres történet…

 

A.) „A tanítványok tévedtek: Jézus túlélte a veréseket és a keresztre feszítést. A tanítványoknak a felépülése után jelent meg.”

Ez az ellenvetés szembemegy a tanítványok összes tapasztalatával és megfigyelésével, midőn levették a keresztről. Szembemegy továbbá a római törvény következményével, meg a korabeli történelmi feljegyzésekkel.

  • 14+. Amikor valaki megtalálja, vagy először érintheti annak a testét, akihez kötődik, akkor gyorsan leellenőrzi az élet jeleit: lélegzik-e, (van-e pulzusa)? Egy kis ideje halott ember testén három jel észlelhető: kihűlés, merevség és fakó szín. A vér a gravitáció következtében összegyűlik a talajhoz közelebbi testtájakon, bíbor elszíneződést okozva. A halott test látásra, érzékelésre más. Ráadásul másképp válaszol, mint az élő, ám eszméletlen test. Az öntudatlan ember testével ellentétben a halott test a sebeket érintve (pl. szegek kihúzásakor) nem rándul meg, nem nyög. A tanítványoknak, akik levették a keresztről, elszállították a sírig és betekergették, bizonyára feltűnt volna, ha ezen jelek nem jelentkeznek. J. Warner Wallace bűneseti nyomozó még leírja annak a jelenségnek az orvosi magyarázatát is, amit a tanítványok észleltek a római őr lándzsájának döfése nyomán, ám nem értettek: Jézusból vér és víz folyt. (Halál előtt keringési sokk esetén a szív vagy tüdő környékén víz gyűlik össze.) [1] Összefoglalva leírhatjuk: a tapasztalak egyedül azzal a lehetőséggel férnek össze, hogy Jézus valóban meghat a kereszten.
  • Az ellentábor több 1. századi és 2. század eleji római történetírója (Thallus, Tacitus, Mara-Bar-Separion, Phlegon), továbbá zsidó források is (Josephus, a Bailóni Talmud) megerősítik, hogy Jézust keresztre feszítették és ott meghalt.
  • Egy római őrre halál várt, ha egy fogolynak megengedte, hogy túlélje a keresztre feszítést. Olyan gondatlan lenne, hogy egy élőt engedne levenni a keresztről?
  • 14+. Jézus komoly sebeket kapott a verés és keresztre feszítés során. Szegek döfték át kezét, lábát, lándzsa az oldalát. Csupán pár nappal később megjelent élőként. Sebekkel ugyan, de sántításról, feljajdulásról vagy egyéb sebesülthöz való viselkedésről nincs feljegyzés az amúgy részletes leírásokban.
  • Jézusról, mint emberről nincs több történelmi feljegyzés a mennybemenetel eseménye után.

 

B.) „A tanítványok hazudtak: ellopták Jézus testét a sírból és kitalálták a feltámadást meg a megjelenéseket.”

  • A tanítványok élete vitathatatlanul megváltozott a megjelenések után: félő kis nyuszikból bátor, rendíthetetlen, megállíthatatlan oroszlánokká lettek. Előtte bezárkóztak félelmükben, vagy elmentek halászni, talán visszatérve korábbi életükhöz. A viszontlátást követően viszont a végsőkig bátor tanítókká, hitszónokokká váltak. Vajon egy hazugság ilyen bátorságot önthet beléjük?
  • Jézus 12 tanítványa, az apostolok többnyire vértanúhalált haltak, öten közülük pedig éppen azért vállalták a halált, mert a feltámadást vallották és attól nem tágítottak. A szkeptikus a tanítványok csalását feltételezi, és összeesküvés elméletet vall. J.Warner Wallace detektívnek volt alkalma szakértőként megismerni az összeesküvés-elméletek természetét. Szerinte egyáltalán nem jellemző, hogy egy összeesküvésnek sok cinkosa legyen hosszú időn keresztül, ráadásul a cinkosoknak semmi vagy nagyon kevés haszna származik a csalásból. Az apostolok elég sokan voltak, elég hosszú ideig fenntartották vallomásukat az üldöztetések ellenére is, és semmi hasznuk nem származott állításukból. [1]
  • A zsidó hatóságok komoly őrizet alá vetették a sírt, félve, hogy a tanítványok nehogy ellopják Jézust. (Mt. 27:62-66) Vajon a korabeli őrök egy többtonnás kő külső elhengerítését és egy halott kicipelését ilyen könnyen átaludhattak?
  • A keresztényüldözésből megtért Pál apostol azt írja a korinthusiaknak, hogy még mindig van 500 tanú, akik Jézust látták a feltámadás után. (1Kor 15:3-8)

 

C.) „A tanítványok hallucináltak, amikor Jézust megjelenni látták. Ez a vágyvezérelt gondolkodás eredménye volt. A tanítványok az erős gyász és szomorúság hatására csak elképzelték, hogy látták Jézust megjelenni élőként.”

  • Ez az ellenérv nem számol az üres sírral, és azzal, hogy mi lett Jézus testével, de a megjelenések számos mozzanatával sem.
  • A gyász valóban hatással van a halottra való emlékezésre, de ez a negatív tulajdonságok elnyomását és a pozitívak kihangsúlyozását jelenti. Tehát a halott jellemére vonatkoznak a módosult elképzelések, de az elképzelt dolgok nem jutnak el sosemvolt kitalált események részletes és pontos leírásáig, amint az a tanítványoknak való megjelenésnél látható. Sok résztvevő azonos beszámolója teljesen lenullázza a hallucináció esélyét. A feltámadott Krisztust több helyen látták megjelenni, több alkalommal, több különböző csoportban.
  • Nem minden tanítvány volt kész egyből elfogadni a feltámadást. Például Tamás mindaddig szkeptikus maradt, míg Krisztus sebeit nem érintette. Egy jelenlevő szkeptikus, aki meggyőződésre jut a helyszínen, nos egy igen erős ütőkártya a hallucináció-elmélet ellen.

 

D.) „A tanítványokat megtévesztette egy csaló.”

  • Ez a lehetőség további összeesküvőket feltételez a test ellopásához, akiknek semmilyen haszna nem származott a fáradozásukból. J. W. Wallace nyomozó szakmája révén szerzett ismereteket összeesküvésekben résztvevő sikeres csalókról. Ismert tény, hogy minél kevésbé ért az áldozat egy adott témához, annál inkább meg lehet őt téveszteni az adott területen. Ha viszont a kiszemelt áldozat többet tud a témáról, mint a csaló, akkor többnyire hamar kilóg a lóláb és sikertelenné válik a megtévesztési kísérlet. Ezért rendkívül ésszerűtlen lehetőség, hogy egy csaló épp abban tévesztette meg a tanítványokat, amihez ők értettek a legjobban. Jézus kijelentéseiben, tanításaiban ők voltak a leginkább otthon, és nem túl valóság-ízű, hogy egy kívülálló ezzel kapcsolatban megtévesztheti őket.
  • Néhány tanítvány szkeptikus volt, például Tamás, így a megtévesztéshez szükséges elővigyázatlanságnak nyoma sem volt bennük.
  • Az üres sírra és Krisztus testének hiányára nem ad elegendő magyarázatot ez a lehetőség. A csalónak természetfeletti ereje kellett volna legyen a csodák véghezviteléhez. A bibliai Ap.Csel 1:2-3 említést tesz sok csodás tettről és meggyőző bizonyítékról.

 

E.) „A tanítványok egy látomás hatása alatt álltak.”

Ez a lehetőség ellentmond az üres sírral, a megjelenések részletes leírásával, Jézus megjelenéseinek nagy számával, a megjelenések földrajzi távolságával, a tanúk már említett 500 fős tömegével.

 

F.) „A tanítványok megfigyeléseit később elferdítették. A feltámadás egy későbbi legenda.”

  • Ez ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy az apostolok azonnal a feltámadást kezdték hirdetni. J. W. Wallace nyomozó szerint minél több idő telik el egy tett és a nyomozás között, annál esélyesebb a történtek elferdítése. Viszont az apostolok korai elbeszélései nemcsak hogy részletesek, de jól dokumentáltak is, ezért is inkább a valóság érhető tetten a leírásokban. Az apostolok a keresztre feszítést követő tevékenykedésükben már kezdetektől hirdették a feltámadást, Jézus Isten voltának elsődleges bizonyítékaként.
  • A tanítványok tanítványai is arról számoltak be, hogy az apostolok szemtanúként való megszólalásaiban kulcs-szerepe volt a feltámadásnak.
  • Ugyanez tükröződik a legkorábbi keresztény hitvallásban, az 1Korintus 15-ben.

 

G.) „A tanítványok beszámolója pontos a feltámadott Jézusról.”

Ez a magyarázat egy természetfeletti lény létezésének elfogadásához vezet. Ugyan ez a legésszerűbb magyarázat, az elfogadásához elfogulatlan vizsgálatra van szükség, egy materialista vagy naturalista, azaz istentagadó feltételezés nélkül. Továbbá megkívánja tőlünk a szembesülést a nem mindig kényelmes utat ajánló, de a bűnök terhétől megszabadító és az életünknek értelmet, békességet és értéket adó Jézus hívó szavával.

Ezzel a felismeréssel is hív a továbblépésre az „azt hiszem”-től a „benne hiszek” felé.

 

Források:

[1] J. Warner Wallace: Alive! A cold-case approach to the resurrection

 

További érvek, források:

[2]http://vigyazo.blog.hu/2015/04/04/a_2000_eves_rejtely_8_teny_jezus_feltamadasarol

[3] http://www.ujkalvinizmus.com/2015/04/06/15-esszeru-ok-arra-hogy-higgyunk-a-feltamadasban/

[4]http://www.premierchristianradio.com/Shows/Saturday/Unbelievable/Articles/The-Sceptic-Why-I-can-t-believe-the-resurrection

[5] http://worldviewofjesus.com/2013/02/03/minimal-facts-argument-for-the-resurrection-of-jesus-christ/

[6] http://pleaseconvinceme.com/2013/the-minimal-facts-of-the-resurrection/

[7] http://www.desiringgod.org/articles/historical-evidence-for-the-resurrection

[8] http://y-jesus.com/simon-greenleaf-resurrection/

[9] http://www.breakpoint.org/features-columns/discourse/entry/15/25053

[10]http://pastormattblog.com/2014/04/18/the-five-common-objections-to-the-historicity-of-the-resurrection-of-jesus/

[11] http://coldcasechristianity.com/2016/investigating-easter-were-the-disciples-accurately-reporting-the-resurrection-of-jesus/

 

Kép forrása: http://www.drawneartogod.com       Képek szerzője: Gwen Meharg.  Köszönöm!

 

 

5 Responses to Jézus feltámadása: valóság vagy hazugság?

  1. Dr. Sütő László szerint:

    Jézust pénteken délután feszítették meg, s éjfélre, szombatra már le kellett venniük a zsidó törvények tisztelete miatt. Jézus lábát nem törték el, így ha kínokkal is, de egy fél napot túlélhetett a kereszten !! Ájult testét tették a sírkamrába, ahonnan másnapra eltávozott !

    • hitkerdesek.hu szerint:

      Kedves Sütő László!
      Köszönöm, hogy leírta a véleményét. Jézus halálos sebeket kapott: volt egy verés, átszegezték kezét-lábát, és amikor úgy látták a jelenlévők, hogy “kilehelte lelkét”, akkor a római őr még beledöfte a lándzsáját az oldalába, aminek következtében vér és víz folyt ki belőle. Ezt akkor még nem értették, de ma már tudjuk, hogy esetenként, mindig a halál előtt, létrejöhet egy keringési sokk a haldokló szervezetében, amikor vagy a szív, vagy a tüdő körül összegyűlik a víz. Ez mind arra utal, hogy Jézus meghalt már a kereszten. Miért könnyebb elhinni, hogy megsebesülve félrehengeríthet egy 2 tonnás követ a sír elől, amit a bajnokok legnagyobb erejükben sem tudnak megtenni? A tanítványok tapasztalták volna az élet jeleit, amikor leemelték a keresztről… És egy római őr nem kockáztatta volna életét egy zsidóért, hiszen a római törvények előírták, hogy nem engedhet le élve a keresztről egy keresztrefeszítettet. Ön mit gondol, meggyőző érvek ezek?

  2. Alex Schoenrock szerint:

    Either way keep up the excellent high quality writing, it is rare to look a great weblog like this one nowadays..|

  3. Barcelone szerint:

    Awesome blog. I enjoyed reading it! Thank you!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.