Hitkérdések

A tudományos ismereteink szerint az Univerzum az életre hangolt. Az életnek feltételei vannak és a természet alapvető állandóinak értéke épp annyi, ami ezt lehetővé teszi. A fizikai feltételek pont olyanok, hogy az életet lehetővé tegyék. Azért hívjuk ezt antropikus elvnek, mert úgy értelmezhető, hogy ember létezésének lehetőségéért ilyen a Világegyetem megannyi állandója, a fizikai mennyiségek aránya, távolsága, stb. Vajon ez csak egy kozmikus véletlen? Vagy az állandók és elméleti feltételek ilyen összehangoltsága talán olyasmi, amit akkor várhatunk, ha egy Legfelsőbb Értelem alkot? 

Ha a kopernikuszi fordulat során a kozmológia eredményeitől megtántorodott ember a jelentőségét elveszítettnek érezte egy óriási Világegyetem egy jelentéktelen galaxisának parányi bolygóján, akkor fellélegezhetett a második kopernikuszi fordulattal, az antrópikus elv alig 30+ éve alkotott elméletével. Említsük meg, kozmológia ide vagy oda, a keresztény Istennel kapcsolatban élő embernek bőséges bátorítás áll rendelkezésére a Világegyetem Urától, akit Atyjának nevezhet. Mégis van értelme a kozmológia eredményeit megvizsgálni, főleg a kétkedők miatt: vajon mutatnak-e egy Intelligens Alkotóra?

A szén-alapú élet létezése a fizikai erők és paraméterek kényes egyensúlyától függ. Elképzelhetetlenül parányi változtatás esetén mind a ma ismert univerzum, mind az általunk ismert földi élet lehetetlen lenne. Azaz ha bármelyik paramétert kissé megváltoztatnánk, akkor nem lehetnénk itt, hogy ennek jelentőségéről beszéljünk. Úgy tűnik, hogy az Univerzum létrejöttének célja volt az emberi élet létrejötte.

“A modern fizika és kozmológia egy olyan univerzum képét tárja elénk, melynek alaperői bámulatosan bonyolultan és finoman ki vannak egyensúlyozva, hogy képesek legyenek az élet fenntartására… A természet alapállandói éppen a megfelelő értékkel rendelkeznek az élet létezéséhez, az állandók pontosan be vannak állítva és ez az összehangoltság magyarázatra szorul.” (John Lennox)

A természet négy alapvető kölcsönhatása: (Akit a számok vagy fizikai törvények említése nyomaszt, átugorhatja az alábbit, egyébként inkább bátorítanám a maradásra.)

1. Erős nukleáris kölcsönhatás:  (szabályozza, hogy a protonok és neutronok mennyire kötődnek az atommagban) Ha 2 %-kal gyengébb lenne, nem lenne kötődés, és csak hidrogén létezne. Ha 0,3 %-kal erősebb lenne, akkor  túl sok proton-neutron kötés lenne, ezért csak nehéz elemek léteznének, hidrogén nem létezne.
2. Elektromágneses kölcsönhatás: ha erősebb lenne, akkor az atomok nem osztoznának az elektronokon és így nem jönnének létre molekulák. Ha gyengébb lenne, az elektronok egyáltalán nem kötődnének.
3. Gyenge nukleáris kölcsönhatás (szabályozza pl. a radioaktív bomlás sebességét) Ha erősebb lenne, az anyag túl gyorsan átalakulna nehéz elemekké. Ha gyengébb lenne, akkor csak könnyű elemek lennének. A szuperóriás csillagok magjában keletkező, az élethez szükséges elemek nem szöktek volna ki, ha erősebb vagy gyengébb.
4. Gravitáció (erőssége meghatározza, hogy milyen forró a nukleáris kemence a csillagokban.) Ha erősebb volna, a csillagok túl forrók lennének/ túl gyorsan égnének el ahhoz, hogy az élethez szükséges elemeket termeljenek.  Ha gyengébb lenne a gravitáció, a csillagok nem lennének elég forróak a magfúzióhoz és nem termelődnének a H vagy He-nál nehezebb elemek.

A sort folytathatjuk:

5) A He, Be, C, O nukleáris állapoti energiája pontosan egymáshoz van hangolva. Ha az eltérés 3-4 %-nál nagyobb lenne az univerzum nem tudná fenntartani az életet. Sir Fred Hoyle: úgy tűnik, “mintha egy szuperintelligens lény belenyúlt volna a fizikába, kémiába és biológiába… A természetben nincsenek vak erők.”

Az összehangoltság magasabb fokáról szólnak az alábbi jellemzőkk. Hugh Ross asztrofizikus illusztációja segíthet a 40 nulla parányi voltának megértéséhez. Fejdük le Oroszországot pénzérmékkel, de nem csupán egy rétegben, hanem a Holdig érő oszlopokban, 380 ezer kilóméter magasságban. Majd tegyük meg ugyanezt további egymilliárd Oroszország-méretű kontinenssel. Ebben az egymilliárd rakásban megtalálni az egyetlen pirosra festett pénzérmét első próbálkozásra, hát eléggé kis valószínűségű. Az is eléggé mesébe illő lenne, ha találomra a szél összefújná az ország összes lego-kockáját és minden értelmes segítség nélkül összeállna a budapesti Országház az eredeti nagyságban és részletekkel.

6) Az erős nukleáris kölcsönhatás és az elektromágneses kölcsönhatás aránya: Ha 0,0…01-ednyit megváltoztatnánk, ahol 13 db nulla van az egyes előtt, vagyis egy tízbilliomod értékkel eltérne a fenti arány, akkor nem jöhettek volna létre csillagok.

7) A gravitáció és a gyenge nukleáris kölcsönhatás közötti egyensúlynak 0,0…01-ednyi pontosságon belül kellene lennie, ahol 40 db nulla van az egyes előtt.

8)  Elektromágneses és gravitációs erő állandójának aránya pontosan kiegyensúlyozott kell legyen: ha 0,0…01-ednyi mértékben megnöveljük, ahol 40 db nulla van az egyes előtt, akkor csak fiatal csillagok keletkezhetnek. Ha ennyivel csökkentjük, csak nagy csillagok jöhetnek létre

9)  Föld-Nap távolság…

A finomhangoltság jelenségét széles körben elfogadják, és csupán az értelmezését vitatják. Fred Hoyle ateista kozmológus szerint mintha egy Szuper-értelem babrált volna a fizikával, kémiával és biológiával és nincs értelme vak erőkről beszélni a természetben.

Tehát a kérdés az, hogy vajon a vak véletlen hozta így, vagy az isteni alkotás eredménye ez a finom egybeesés és összhang? …+1 hasonlat

Multiverzum. Néhányan megpróbálják kikerülni, hogy isteni értelemre kelljen következtetni, és ennek egyik (manapság legelterjedtebb) útja a multiverzum feltételezése. Ezen nézőpont szerint a mi világunk csak egy a sok közül, ráadásul végtelen sok közül. Azt állítják, hogy a mi világunk finomhangolt lehet, de a többiek egyike sem kell az legyen. Így a végtelen sok lehetőség létezésével akarják feloldani az életnek kedvező feltételek eszméletlenül kis valószínűségét.

A multiverzum hipotézissel viszont nyilvánvaló problémáink vannak, Alister McGrath szerint. Ha az univerzum és multiverzum pusztán jelentéstani megkülönböztetésétől eltekintünk és univerzum alatt a fizikai valóság egész területét értjük, akkor így érdemes feltenni egy kérdést. Vajon kapcsolódnak-e, szorosan összefüggnek-e ezek a speciális univerzum-darabkák? Ha nem kapcsolódnak, akkor a mi területünkön megfigyelt fizikai törvények nem feltétlenül érvényesek az egész univerzumra, tehát nem tehetünk következtetéseket. Ha pedig összekapcsolódnak, azaz szerkezeti kapcsolat van közöttük, akkor az Ősrobbanás kapcsán az ateisták problémái azokon is megjelennek.

Nekem sokkal földhöz ragadottabb kifogásom van a multiverzummal kapcsolatos kibúvókkal. Nem bánom, ha kutatják a multiverzum létezésének lehetőségét és ez által az igazságot. De miért hihetőbb egyesek számára egy pusztán elméletben kigondolható, de semmilyen bizonyítékkal nem rendelkező elmélet az Értelem általi teremtés elfogadása helyett? Szerintem ez már az akarat hiányának kérdése és az igazság őszinte keresésének feláldozása.