Tag Archives: illúzió

Nagyító alatt a rossz – A rossz problémája 5/6.

  1. Mi a rossz és honnan ered?

„Hol van a rossz? Az akaratban van, a választásban, a szándékban, a lélek mozdulásában, ami helytelen sorrendbe állítja a fizikai világ dolgait és tetteit.”[5] Mi a rossz? Rendezetlen szeretet, rendezetlen akarat -mondja Peter Kreeft Augustinus nyomán. A mi akaratunk és Isten akaratának helytelen kapcsolata, meg nem egyezése. Nem Isten alkotta, hanem az emberi bukás eredménye.

Lázadásunkért fizetjük az árat, viseljük a következményeket. (A bűn több, mint néhány szabály megszegése, hiszen érinti az egész teremtett rendet és bűneink végső soron az Istentől való elszakadást jelenthetik.) A következményeket Isten előrevetíti Ádámnak és Évának a Paradicsomból való kiűzetéskor: a munkánk nehéz lesz, a szülés pedig fájdalmas, és még a Kísértő is ott liheg folyton mögöttünk. Isten mégis fenntart számunkra egy menekülő utat. Ő kész és hajlandó megbocsátani nekünk és helyreállítani minket. Az ő sebei árán meggyógyulhatunk (Ézs 53:5) és élhetünk az Új Földön, ahol letöröl minden könnyet. (Jel.21:4)

Illúziók, elvárások és az Új Év

Megint eltelt egy év, s a naptáramat lapozgatva vegyes érzések rumbáznak bennem. Lassan, modorosan, vissza-visszatérve. Hála, öröm, de aggály, sóhaj és megbánás is. Az újévi visszatekintésbe hiányérzet vegyült. Eszembe jutnak céljaim, melyeket nem valósítottam meg. Rossz szokások, melyek még elkísérnek. Erények, melyeket még nem mondhatok a magaménak. Még nem vagyok az, aki szeretnék, még nem értem el mindent, amitől életemet teljesnek mondanám. De a korlátaim kitapintása nyomán összeáll a kép. Ez a felismerés meg is szabadít a nyomasztó elvárástól, hogy magamban keressem a teljességet, a tökéletest. Megszabadít a túlzó igénytől, hogy olyan akarjak lenni, amilyen nem lehetek.