Hitkérdések

Dr. Szalai Zsoltot, a KEVE Társaság elnökét kértem, hogy segítsen választ adni arra a vádra, hogy a vallás csak egy üzlet. Fogyasztói társadalomban élve, néhány kortársunk mindenben a nyerészkedést és a csalást véli felfedezni a gyakorta megjelenő anyagias és kétkedő gondolkodásmód befolyása alatt.

• Egyrészt valóban látható, hogy némely vállalkozók a vallások peremén üzletelve jól megélnek, nemkülönben a nyereségért alakult szekták. (Erre vonatkozik a Júdás-kép itt jobbra. Júdás a baloldali alak, erszényt szorongat, de Krisztushoz tartozó három jelenet után az akasztókötél várja.) Ebből a kifogásolók rögtön le is vonják a következtetést a vallás lényegére vonatkoztatva, hogy a vallás csupán egy jó biznisz, semmi több. „Mindenféle vallásos mese arra jó, hogy kicsalja az emberek zsebéből a pénzt”- állítják.
• Másrészt, egyeseket zavar, hogy az egyházaknak van vagyona, pedig az a fenntartásukhoz szükséges anyagi keret. Cikkek jelentek meg arról, hogy az USA-ban az egyházaknak magasabb az éves bevétele, mint csúcskategóriás cégeké. Ehhez összeadták az országban található egyházak által fenntartott intézmények (például kórházak, iskolák) értékét, nézték a médiavállalkozásokat, a vallási alapokra épített üzleti vállalkozásokat, a speciális, felekezeti élelmiszer-láncokat és éttermeket, a különféle társadalmi programokat, jótékonysági kereteket, az alkalmazottakat és így tovább. Habár ezen tanulmányokban a sorok között megjelenik, hogy ebben kórházak, iskolák, jótékonysági szervezetek és többnyire emberek jólétét szolgáló munkahelyek szerepelnek, mégsem hallom ezt visszatükröződni a vádaskodók szavaiban, tehát ez már nem jutott el hozzájuk.

Dr. Szalai Zsolt pénzügyi szakember, a KEVE Társaság elnökének (www.keve.org) válasza:

Először szeretnék egy jól elhatárolható különbséget tenni vallás és kereszténység közé. A vallás szélesebb értelemben mindenfajta hitrendszert magában foglalhat, beleértve az ateista gondolkodást is, hiszen, alaposabban megvizsgálva, az is komoly hitelveken alapul. A kereszténység ugyanakkor alapvetően Jézus Krisztus követését jelenti (mind személyében, mind tanításaiban), a keresztény görög eredetije ugyanis ezt jelenti. Azért tartottam fontosnak ezt leírni, mert magam általában a vallásról nem tudok beszélni, de a kereszténységről igen. Ezért a kérdésfeltevést erre szűkíteném: A kereszténység egy jó üzlet-e?

Korunk uralkodó társadalmi-gazdasági berendezkedése a kapitalizmus. Ennek egyik alapvető működési elve, hogy minden termék és szolgáltatás igénybevétele elsősorban pénzzel történő fizetés ellenében lehetséges és a munkát végző ember is jellemzően pénzben kapja meg fizetését. Ez azt is jelenti, hogy bármilyen szervezett, intézményi  forma megköveteli azt, hogy bevételei legyenek, hiszen ebből tudja csak fedezni kiadásait. Ezalól a keresztény szervezetek (gyülekezetek, egyházak, missziók, alapítványok) sem kivételek, hiszen kiadásaik nekik is vannak (pl. rezsi, fizetett szolgálók bére, stb.). Egy keresztény szervezetnek alapvetően két forrásból lehet bevétele: (1) Támogatás, adomány, vagy (2) üzleti jellegű bevétel. A támogatás és adomány jöhet állami szintről, cégektől és magánszemélyektől. Az üzleti jellegű bevétel inkább missziókra jellemző, pl. könyvkiadás, konferenciák és rendezvények szervezése révén.

A biblikus alapon működő keresztény szervezetek esetében ugyanakkor az üzleti jellegű működés célja nem nyereség termelés (mint pl. az üzleti vállalkozások esetében), hanem az evangélium terjesztése Isten dicsőségére. Ez egy jelentős eltérés a világban megszokottaktól, ezért is mondják azt, hogy a keresztény szervezetek non-profit alapon működnek, alapvetően felmerülő kiadásaik megtértülésére törekszenek, ami szolgálatuk fenntarthatóságának egyik pillére lehet. Ennek alapján az üzleti jellegű bevételek megjelenését is Isten áldásának és gondoskodásának kell tekinteni. A külső szemlélő tetten érheti keresztény szervezetek ilyen jellegű működését és ebből vonhat le olyan következtetést, hogy a kereszténység akár üzlet is lehet. Sőt, előfordulhat az is, hogy bizonyos keresztény szervezetek ilyen jellegű működésében eluralkodik a nyereségre való törekvés. Ugyanakkor ezek ebben az esetben már nem tekinthetőek biblikus alapon működő keresztény szervezetnek. A működés ilyen jellegű torzulása mögött emberi mivoltunk áll, hiszen a keresztények sem immunisak a bűnnel szemben, csupáncsak tudják azt, hogy az őket érő kisértéseknek hogyan tudnak ellenállni (de az ellenállás egyéni döntés kérdése) és ezért az általuk működtetett szervezetek is mutathatnak ellentmondást az alap keresztény üzenettel szemben.

Fenti érvelés alapján a kérdésre röviden a válaszom: A kereszténység nem jó üzlet. A biblikus alapon működő keresztény szervezetek üzleti jellegű megjelenése csupán alkalmazkodás az uralkodó társadalmi-gazdasági berendezkedéshez. Bár, mint minden emberi működésben, tapasztalhatóak elhajlások a biblikus elvektől, – mely esetben a világ kritikája jogos -, mégis alapvetően a kereszténység nem jó üzlet a világ azon felfogása szerint, mely alapján a jó üzlet egyenlő azzal, ha tulajdonosai megfelelő nyereségre és ezáltal vagyonnövekedésre tesznek szert.

“A vallás egy jó üzlet” című ellenvetésről szóló sorozatot hamarosan folytatjuk, megszólalnak lelkészek és egyházi szervezetek is. Lásd egy erdélyi lelkész válaszát itt, Visky István erdélyi lelkipásztor sorait pedig itt.

Képek forrása: http://www.drawneartogod.com       Kép szerzője: Gwen Meharg.  Köszönöm!

Megjegyzés a hozzászólásokhoz: csak moderált rendszerben lehet hozzászólni. Átkozódásokat nem fogok megosztani, kulturált és indoklással ellátott véleményt, kiegészítést vagy ellenvetést viszont igen.